Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 



Milyen az ideális madáritató? Csalogass pancsoló madarakat a kertbe!

 

A kert nagy madárgyülekező helye, vonzereje lehet a jól elkészített itató. Főleg a meleg, száraz nyári hónapokban van nagy jelentősége, de a madarak egész évben szívesen használják.

Különösen szeretnek benne fürödni a rigók, a vörösbegyek, a kék cinegék. Itatóról lévén szó, ha nincs állandó átfolyása a medencének, nem szabad megfeledkezni a vízcseréről. A másik lényeges szempont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyen legyen.

Milyen az ideális madárfürdő?

Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a terepet, de egy biztonságos bokor se legyen messze, mert ázott tollal nem repülnek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végeznének. Az itató megformálásába sok fantáziát lehet belevinni, s minél természethűbb, annál szebb, a madaraknak is kedvezőbb lesz. Erre a célra a patakkövek, a sóderágy, az esetleg betelepített vízi növények nagyon megfelelőek. Lényeges, hogy az itató lassan mélyüljön. A közepére, ahol már a madárnak túl mély lenne, tegyünk egy lapos követ, ahol megállhatnak, leszállhatnak. A madarak fürdési igényét olyankor is tapasztalhatjuk, amikor szórófejjel locsolunk. Ilyenkor a rigók, vörösbegyek át-átszaladnak a vízpermet alatt. Utána borzasra rázzák magukat, majd a felfrissült tollazatot eligazgatják.

Milyen az ideális madáritató? Csalogass pancsoló madarakat a
kertbe! Milyen az ideális madáritató? Csalogass pancsoló madarakat a
kertbe!

Az ideális madáritató

Itatásra az esővíz is megfelel, csak ne a vízgyűjtő hordót, kádat tekintsük itatónak. Az ilyen nagy, mély vízfelület sokszor becsapja a madarakat, s rászállva vesztüket okozhatja. A ragadozóval, macskával való konfliktust elkerülhetjük, s az itató használatát biztonságosabbá tehetjük, ha asztali medencét készítünk.

Jól beleilleszthető a kerti képbe egy kb. 1,5 m magas, 100x60 cm-es terepasztal. Az asztal szegélyvályújába alacsony, vagy lefutó növényeket ültessünk, így még esztétikusabb hatást kelt.

Milyen az ideális madáritató? Csalogass pancsoló madarakat a
kertbe! Milyen az ideális madáritató? Csalogass pancsoló madarakat a
kertbe!

Aki megfigyelte már a madarakat, tudja, hogy a tollazatuk tisztántartása állandó, létfontosságú tevékenységük. Ennek ismeretében megérthetjük, hogy egy jó fürdőhely milyen fontos eleme a kerti madárvédelemnek.

Állatok Húsvétja: élő helyett inkább csokit!

 

 

Szülők, nagyszülők és testvérek kiscsibékkel, nyuszikkal térnek haza, az egyébként állatoktól csendes családi házakba, lakásokba.

Már szinte hagyományosnak mondható, hogy a húsvét egyet jelent az élő állatok ajándékozásának időszakával. Szülők, nagyszülők és testvérek kiscsibékkel, nyuszikkal térnek haza, az egyébként állatoktól csendes családi házakba, lakásokba.

Az ünnepek alatt az ajándékállatok pár pillanatnyi mosolyt varázsolnak a családtagok arcára. Aranyos, ahogy a kisnyuszi, kiscsibe meglepetten rohangál a szőnyegen, és felderíti új környezetét.

Állatok Húsvétja: élő helyett inkább csokit!

A napok múlásával az állatkák (amelyek túlélték az első napokat) egyre nagyobb terhet jelentenek minden egyes családtagnak, a gyereknek és a szülőnek egyaránt. Az óvodában, iskolában lévő gyerekek elől a szülők sok esetben vágásra, hulladékkonténerre ítélik vagy egyszerűen szélnek eresztik a "fényét" elvesztő élőlényt, mert már csak egy egyszerű, unott terhet jelent...

Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy élőlényekkel sanyarú módon legyünk kénytelenek bánni?

 

Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és hogyan fognak ettől megváltozni hétköznapjaink a későbbi években. Például mi lesz jövő húsvétkor? Mindig gondolnunk kell a felelősségünkre, tehát az állatka egész életére kiható döntésünk következményeire. Sokszor befolyásolja a tudatlan, informálatlan vásárlót a gazdasági (hátsó-) szándékkal rendelkező kereskedő, de a lehetőségek közepette NE hagyjuk magunkat befolyásolni! Ha nem vagyunk biztosak az állat további sorsát illetően, akkor NE vásároljunk élő állatot sem húsvétra, sem más ünnepi alkalmakra ajándékként. Az esetek többségében az élőlény csak egy unott teher marad az ünnep után, semmi más...

Állatok Húsvétja: élő helyett inkább csokit!

Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Ez esetben semmiképpen ne eressze szélnek senki a felesleges állatot, és ne is dobja a szemétgyűjtő konténerbe. Célszerű kertes házba, állatvédelmi telepre elajándékozni a húsvéti nyuszit, kiscsibét, és az egyéb állatokat. Figyelembe kell vennünk az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza. A leghumánusabb lehetőséget keressük az állat további sorsának figyelembevételével.

Mit ajándékozzunk húsvétra?

 

Élő állat helyett bármi mást. Csokidíszeket, figurákat, játékot és tartós emléktárgyakat. Világunkat mi magunk alakítjuk: azzá válunk, amit teszünk.

 

Miért legyünk jóban a méhekkel?

 

Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek. Magyarországon mintegy 600 ezer méhcsalád él 38-40 ezer méhész tulajdonában.

Miért legyünk jóban a méhekkel? Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek. Magyarországon a méhészkedésnek a házak körül nagy múltja van; a legtöbb méhész szórakozásból, amatőr módjára foglalkozik e hasznos rovarok tenyésztésével. A legutóbbi adatok szerint Magyarországon mintegy 600 ezer méhcsalád él 38-40 ezer méhész tulajdonában. A szorgalmas méhek évente 800-900 vagonnyi mézet gyűjtenek össze.

A méz nagyon ízes és egészséges táplálék. Noha a mi éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre, viszonylag kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 grammnyi jut, szemben más, a méhészetre kedvezőtlen körülményekkel rendelkező országgal, ahol a fejenkénti fogyasztás az 1 kg-ot is meghaladja. Így azután a termelt mézmennyiségből bőven jut külföldre is.

Gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak. A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában. Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő háziméhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

Miért legyünk
jóban a méhekkel?

 

Legyünk jóban a helyi méhésszel!

A méhészkedés szép, izgalmas elfoglaltság akár még télen is. Ilyenkor is figyelemmel kell kísérni a kaptárokat: ha a méhek hangosan zúgnak, akkor a kaptárban kevés a levegő és a kijáró nyílást szabadabbá kell tenni, de zúghatnak azért is, mert kifogyóban van a táplálékul szolgáló mézük A méhcsalád nem fagy meg a legnagyobb hidegben sem, amíg van elegendő méze, ha azonban a tartalék elfogyott, akkor gondoskodni kell az etetésükről.

A méhek egész télen táplálkoznak, de nem ürítkeznek, ezért türelmetlenül várják azt a szélmentes, napos időt (9-10 fok), amikor kirepülhetnek és kitisztulhatnak. Minél többször repülhetnek ki a tél folyamán, annál biztosabb a kitelelésük.

A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Miért legyünk jóban a méhekkel?

Védjük hasznos segítőtársainkat!

Sok gyümölcsöskertben volna lehetőség méhek tartására. Ha azonban nem akarunk méhészettel foglalkozni, akkor legalább ne pusztítsuk, hanem védjük e hasznos segítőtársainkat. A gyümölcsfák növényvédelme sok áldozatot szed a méhek társadalmából. A növényvédelemhez és a méhekhez nem sokat értő emberek sokszor indokolatlanul és oktalanul okozzák a méhek tizezreinek pusztulását. Pedig csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümőlcsösben!

2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk! (Ha erre kényszerülünk, pl. moniliás fertőzés elleni permetezéskor, akkor várjuk meg a napnyugtát)

3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a községi tanácsnál, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtehessék.

A méhek ritkán támadnak

Sokan félnek a méhektől és ezért nem szeretik, ha a kert közelében méhkaptárt állítanak fel. A félelemre azonban nincs ok. A virágokat szorgalmasan keresgélő méhek csak kivételes esetben támadják meg az embert. A kertjében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán az erős szagok (izzadság, erős parfüm) irritálja a méheket arra, hogy fullánkukat az ember bőrébe mélyesszék.

A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük.

 

A Kárpát-medence legnagyobb bogara: szarvasbogár

 

Az Édenkert szavazóinak kedvenc bogara a szarvasbogár, Európa legnagyobb bogara lett. A következő cikkben e bogár életét mutatjuk be.

A Kárpát-medence legnagyobb bogara: szarvasbogárTalálkozik az erdőszélen a szarvasbogár és a farkaskutya. A szarvasbogár megkérdi:
- Te meg ki vagy?
- Anyám farkas, apám kutya: én vagyok a farkaskutya. Hát te ki vagy?
- Szarvasbogár!
- Nem mondod!

Családja

A szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozik. A családra jellemző, hogy a hímek rágója nagyobb a nőstényekénél. Lárváik éveken át fejlődnek. Bábbölcsőben bábozódnak. A családnak 1200 faja van, de hazánkban csak hat faja él. E család képviselői a szarvasbogáron kívül pl. a kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), és a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum).

Elterjedés

A szarvasbogár (Lucanus cervus) Európában lomberdőkben fordul elő. Hazánk tölgyes erdeiben, a fák törzsén, lehullott ágakon található meg leginkább. Néha azonban még kertekben, parkokban is találkozhatunk vele.

Külalak

Magyarország legnagyobb bogara (akár 8,5 cm-re is megnőhet). Feji része fekete, szárnyfedői barna színűek. A hím és nőstény egyede nagyban különbözik egymástól, ugyanis a nőstény jóval kisebb. A hímek fejét "szarv" díszíti. Ez a gyakorlatilag megnagyobbodott rágószerv a verekedésben fontos eszköze a hímeknek.

Táplálékszerzés

A fák kérgének megrágása után a tölgyfa nedveit nyalogatja, így jut hozzá a számára szükséges tápanyagokhoz.

Szaporodás

A Kárpát-medence legnagyobb bogara: szarvasbogárA szarvasbogár hímek, ha szükséges, meg is küzdenek a hölgyek kegyeiért. A harc során összeakasztják "szarvukat" s megpróbálják ledobni az ellenfelet a faágról. (A táplálkozóhelyért is megküzdenek). A küzdelmet követi a párzás. A nőstény petéit korhadó fák gyökereinek közelébe helyezi, ahol a lárvák 3-5 évig fejlődnek. Eközben a gyökerekből táplálkoznak. A bebábozódás előtt bábbölcsőt fejlesztenek, s abban bábozódik be a lárva. Ősszel kikelnek a bogarak, de csak júniusban jelennek meg először.

Védelem

Hazánkban a szarvasbogár védett faj (eszmei értéke 2000 forint), veszélyeztetett fajként szerepel a magyarországi Vörös Könyvben.

 

 

Nyaraljunk-e állatunkkal?

 

Hurrá, nyaralunk! De kire bízzuk kedvencünket? Ha magunkkal nem vihetjük, akkor vagy állatpanzióra, vagy barátunkra bízzuk, hogy viselje gondját.

Utazzon-e az állat?

A szállodák, üdülők és éttermek egy részében fogadják a betérő vendégek állatait is. Sok helyre azonban háziállatok nem tehetik be mancsukat. Érdemes előre érdeklődnünk, hogy már a nyaralás helyének megválasztásakor figyelembe vehessük háziállataink érdekeit is. Tipp: ha le akarjuk rázni az utazási ajánlatokkal nyomuló ügynököt, elég megemlítenünk, hogy kizárólag három kutyánkkal együtt vagyunk hajlandók nyaralni indulni. Átlépheti a határt? A legtöbb háziállatot csak engedéllyel szállíthatjuk külföldre. Az elbírálás országoktól és állatoktól függ: érdeklődjünk a Külügyminisztérium ügyfélszolgálatán.

A kutyánk a legtöbb országba csak egészségügyi bizonyítvánnyal léphet be: ezt az igazolást állatorvosok állíthatják ki. Van, ahol hatósági állatorvosi igazolást, vagy oltási könyvet is kérnek a határátlépéshez. Előfordul, hogy több hónapos, karanténban történő megfigyeléshez kötik az állatok beutazását, így le kell mondanunk arról, hogy magunkkal vigyük kedvencünket a nyaralásra. Ha magunkkal visszük az állatot, mindenképp lássuk el valamilyen azonosító-jellel, például a nyakába akasztott adatlappal, amelyen szerepel a nevünk és telefonszámunk. Ha mégis elveszne jószágunk, azonnal kezdjünk el kérdezősködni, ragasszunk ki felhívásokat az eltűnés helyszínén. Nagyon hatékony módszer, ha az interneten is kerestetjük állatunkat: elkóborolt és megtalált állatok fóruma működik a www.haziallat.hu címen.

Panzióra vagy barátunkra bízzuk?

Sok állatpanzió van az országban, amely szakszerűen gondoskodik a rá bízott házikedvencekről, míg a család nyaral. Az állatok lelkét azonban valószínűleg megfekszi az idegen környezet, a szeretett emberek hiánya. Így néha jobban járunk, ha megbízható ismerősünkre bízzuk jószágunkat. Az állattal való teendőket, a gondozás alapszabályait ne sajnáljuk pontról pontra leírni, és a kijelölt ismerősnek odaadni. Lehetőleg vegyük meg az állat eledelét és a tartásához szükséges egyéb dolgokat előre, hogy azzal már ne terheljük ismerősünket. Hagyjuk meg az állatorvos és a magunk elérhetőségét, szükséghelyzetekre. Sokféle állat rövid "használati utasítását" olvashatjuk a Háziállat portál oldalain: ne essünk kétségbe, ha barátaink velünk akarják őriztetni kedvenceiket.

 

 

Bambi & Garfield